Lassan három hónapja tart a koronavírus-járvány miatti korlátozás hazánkban, ami egészen új kihívások elé állítja az embereket és a politikát is. A világ számos országában annak ellenére tüntetnek a szigorítások miatt, hogy a halálozási adatok még mindig aggodalomra adnak okot. A korlátozások enyhítése már csak ezért sem indokolt, mégis akadnak, akik polgári engedetlenségre buzdítanak hazánkban is. A kialakult helyzet miatt egyre türelmetlenebbek a turizmusból, vendéglátásból élő emberek, a járvány miatti vészhelyzet ugyanis ezt a két vállalati szektort sújtja leginkább. De szép számmal akadnak olyanok is, akik az üzletek zárva tartásának gazdasági racionalitását vonják kétségbe. Egyebek mellett erről beszélgettünk Bánki Erikkel, az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnökével. A politikus a PestiSrácok.hu-nak úgy fogalmazott: mivel az emberi életek védelme az elsődleges a kormány számára, ezért akár az egész országot is lezárták volna, ha súlyosbodik a járvány. Hangsúlyozta: a gazdaság csak ezután, a második helyen szerepel a fontossági sorrendben. Bánki Erik szavai szerint “látszik már az alagút vége”, és azt is elárulta, hogy mikor nyithatnak ki újra az üzletek és térhetünk vissza a normális életünkhöz. PS- interjú.

Egy kisebb polgári engedetlenségi akció körvonalazódik a koronavírus-járvány miatt, a kormányrendelet ellenére több kocsma és étterem is jelezte, hogy várják a vendégeket. Ön szerint milyen kihívást jelenthet ez számunkra?

Megértem, hogy türelmetlenek a vendéglátósok, hiszen ez az a szektor, ami a legnagyobb veszteséget szenvedte. A kormány azonban már a kezdetektől fogva pozitívan állt az érintettek köréhez, és megpróbáltunk minden támogatást megadni számukra. Ilyen a bértámogatás, a járuléktámogatás, ezzel segítve a munkahelyek megtartása. Talán kevesen gondolják végig, de pontosan azért szabályoztuk a házhozszállítás, valamint az elviteli fogyasztás szabályait, hogy legalább a személyzetet meg tudják tartani a vállalkozók. A szomszédos országokhoz képest egyébként nálunk még viszonylag szerencsés a helyzet. Az osztrákok egy hónapja teljesen zárva vannak, még napközben sem lehet kijárni. Minden üzlet zárva tart, és még az élelmiszerüzletekben is kizárólag élelmiszereket lehet vásárolni. De látjuk a fertőzöttek számának növekedését Németországban, vagy Szlovákiában is. Ehhez képest az, hogy Magyarországon képesek voltunk megfékezni a második hullámot, az csakis annak köszönhető, hogy a kormány kellő gyorsasággal, kellő súlyú intézkedéseket hozott, az emberek pedig betartották azokat. Utóbbit érdemes szem előtt tartaniuk azoknak is, akik a vendéglátóhelyek szabályellenes kinyitását tervezik. Csakis az emberek szabálykövetésének köszönhető, hogy nem kell további korlátozó intézkedéseket meghoznunk. Már tényleg látjuk a fényt az alagút végén, tényleg nyugodtan kijelenthetjük azt, hogy húsvétra a társadalom nagy része beoltható lesz. Ezáltal elérjük azt a szintet, ahol már el lehet engedni a gyeplőt, és visszaállhat a normális élet.

Én azt gondolom, ha mindenki betartja a szabályokat, elképzelhető, hogy húsvétkor már visszatérhet az élet a normális kerékvágásba.

De ha most elszabadítjuk az indulatokat, és megengedjük, hogy a bezárt üzletek kinyissanak, az emberek újra nagy mennyiségben találkozzanak és újra terjesszék a vírust, akkor nem lesz ebből április, hanem még jobban elhúzódik. Sokat tanultunk az egy napra szóló karácsonyi nyitás alatt is.

Bánki Erik Fidesz Fotó: Horváth Péter Gyula

Sokan megkérdőjelezik a vendéglátóhelyek, üzletek zárva tartásának gazdasági racionalitását. Ön mit gondol erről?

A vírushelyzet elsősorban az emberi életek megmentéséről szól. A gazdaság ebből a szempontból másodlagos, és még mindig nem vagyunk túl azon az időszakon, amikor konkrét halálesetek igazolják, hogy az emberek élete még veszélyben van. A közvélemény-kutatásokból egyértelműen látszik az is, hogy a magyar emberek számára is ez a legfontosabb, az életek megmentése után csak a második helyen szerepel a gazdaság védelme – egyébként szerintem nagyon helyesen.

Említette, hogy Ausztriában nem csupán a vendéglátóhelyeket érinti a korlátozás, más üzletek is zárva tartanak. Magyarországon is terveztek hasonló intézkedést? Szükség lett volna rá?

Nézze, ha a  járványügyi veszélyhelyzet súlyosbodik, valószínűleg itthon is elkerülhetetlenné vált volna. Ugyanaz a helyzet, mint a szomszédos országokban: amikor egy kritikus pontot elér a fertőzésszám – ami azt jelenti, hogy az egészségügyi kapacitások már nem bírják a további kórházi ápolásra szorulók bekerülését, valamint az intenzív osztályon kezelt betegek számának növekedését –, akkor az az a pont, ahol már nem lehet tovább gondolkodni, mindent be kell vetni. Még egyszer mondom, nem véletlen, hogy az osztrákok meghozták ezt a nehéz és fájdalmas döntést. Magyarországon szerencsére erre nem volt szükség.

Említette, hogy áprilisra már elképzelhető a nyitás, előbb nem. Most azonban egy kisebb polgári engedetlenségi mozgalom is kibontakozóban van. Mennyire vetheti vissza a védekezés sikerességét, ha a vendéglátósok egy része megszegi a szabályokat?

Miután az esetszámok megnövekednek ilyen esetben, ezért újabb korlátozásokat és szigorító intézkedéseket lennénk kénytelenek bevezetni, hiszen még egyszer mondom: itt az emberéletek a legfontosabbak. A kormány és mindenki számára az a legfontosabb, hogy életeket tudjunk megmenteni. A belföldi vállalkozók kitartása, a magyar munkavállalók hozzáállása, az elmúlt évtized közös eredményei és a kormányzati intézkedések összesen már jóval több mint 1,4 millió magyar emberen segítettek. Köszönjük a magyar vállalkozóknak is, hogy a szabályok betartásával segítik a magyar emberek életének védelmét.

Mi az a kulcspont, amikor a kormány megfontolja az enyhítések bevezetését?

Azon múlik minden, hogy milyen gyorsan tudjuk az embereket beoltani. Látható, hogy az Európai bizottság bénázik, átverték őket a vakcinagyártók. Emiatt nem tudják biztosítani azt a vakcina mennyiséget, ami ahhoz szükséges, hogy minél gyorsabban átoltsuk Magyarországot. A magyar kormány felkészült, az oltási tervnek megfelelően gyakorlatilag hetek alatt beoltható a regisztráltak egésze. A mostani oltási terv alapján egy hétvégén több mint egy millió embert tudunk beoltani. Ezért a kormány megpróbált egy alternatív útvonalat bejárni az orosz, illetve kínai gyártókkal való tárgyalással. Azt gondolom, hogy ez lesz az áttörés, mert mindkét országból olyan mennyiséget tudunk importálni, ami elég lesz ahhoz, hogy beoltsuk a regisztrált lakosokat, és elérhetjük azt a mennyiséget, amikor már meg lehet nyitni kockázattól mentesen.

Bánki Erik Fidesz Fotó: Horváth Péter Gyula

Mi ez a kritikus mennyiség?

Azt mondják a szakértők, amikor a beoltottak, valamint a betegségen átesettek száma eléri a 60 százalékot, akkor az az úgynevezett “nyájimmunitási szint”, ahonnan már nem veszélyezteti a társadalmat a betegség olyan szintű elharapódzása, hogy az emberi életeket közvetlenül veszélyeztesse.

Ezért is nagyon szeretném azt kérni mindenkitől, hogy regisztráljon, minél többen legyünk beoltva, és ezáltal újra nyithassanak a vendéglátóhelyek, újra nyithassanak a kávézók, és álljon vissza az élet.

Ha elérjük a nyájimmunitást, mire számíthatunk? A turizmus vagy a vendéglátás lélegezhet fel először?

Ez nagyjából párhuzamosan működik. Ha megnézzük a pandémia hatásait, ez a két ágazat volt, ami a leggyorsabban összezuhant, majd nyáron, mikor újra nyithattak a vendéglátók, a leglátványosabban állt talpra. Az mindent elmond, hogy a hazai turizmus bevételei 2020-ban azonosak voltak a 2019-es adatokkal. Ez azt jelenti, hogy a belföldi turizmusnak köszönhetően akkora extra bevételre tett szert a nyitást követően az ágazat, ami ki tudta egyensúlyozni a tavaszi kieséseket. Bízom benne, hogy a vendéglátásban ugyanez meg fog történni. Az emberek szeretnének utazni, erre pedig pénz is van, hiszen ne felejtsük el, hogy 2020 decemberében a pandémia ellenére négyezer fővel magasabb volt a foglalkoztatottság, mint 2019 decemberben. 

Várható valamilyen belföldi turizmust ösztönző tervezet, hogy a tavalyihoz hasonló talpra állást mutathasson be az ágazat?

A tavaszi korlátozások elsősorban Budapesten jelentettek kihívást a turizmus-vendéglátás szektorban, hiszen országosan itt a legnagyobb a külföldi turizmus aránya. A fővárosban a forgalom 80 százalékát a külföldi turisták adják. Magyarországon a turizmus stratégiai ágazatnak számít, ezért fontos, hogy csökkentsük ennek az iparágnak a kitettségét az olyan váratlan helyzetekkel szemben, mint amikor valamilyen váratlan okból elmaradnak a külföldi turisták. A gazdasági helyzet pedig adott a hazai turizmus talpra állásához, hiszen az emberek vágynak már a kikapcsolódásra, az anyagi körülmények pedig adottak ehhez, mivel a kormány tartotta magát az ígéretéhez és nem engedte, hogy munkahelyek vesszenek oda a járvány során.

Bánki Erik Fidesz Fotó: Horváth Péter Gyula

Ebben szükség lesz a turizmus-vendéglátásban tevékenykedő vállalkozásokra is. Ők eddig is kaptak támogatásokat, a legfontosabb azonban ezek közül a bérköltségek részleges átvállalása. Ez az intézkedés két hónapra szólt eredetileg, így időszerű a kérdés: ha húsvétig nem oldják fel a korlátozó intézkedéseket, akkor a kedvezményezésre vonatkozó időszak is tovább tart?

A vendéglátóhelyek továbbra is számíthatnak a bértámogatásra, szükség esetén annak időtartamát is kitoljuk. Folyamatban van az új uniós költségvetés elfogadása is, melynek értelmében az ágazatban további, uniós finanszírozású pályázatokra számíthatnak, emellett pedig az állami támogatások terén is várható további pályázási lehetőség. Emellett fontos megjegyezni, hogy a százezret közelíti az ágazati bértámogatási programban megmenthető munkahelyek száma. A munkahelyek megőrzésével, újak teremtésével is küzdünk a vírusválság okozta gondok ellen.

Fotó: Horváth Péter Gyula/PS